A VÁLTOZÁS- ÉS VÁLSÁGKEZELÉS POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉS TAPASZTALATAI ÉS SPECIALITÁSAI
Noszkay Erzsébet
Egyetemi magántanár, főiskolai tanár, válságszakértő, a Változás – és Válságmenedzserek Országos Egyesületének (VOE) elnök
Budapesti Kommunikációs- és Üzleti főiskola, 1148 Bp. Nagy Lajos király útja 1-9.
mobilszám: +36206202012, enoszkay@bkf.hu
Megjelent: Erdei Ferenc VI. Tudományos Konferencia 2011. aug. 25-26. Kecskemét II. kötet
ÖSSZEFOGLALÁS
A hazai tanácsadó szakma régóta küzd azzal a gonddal, hogy miképp lehetne a tanácsadási tevékenységet egy elfogadott szakma rangjára emelni. A tanácsadást jól elsajátítani, nagyon gyakorlat igényes feladat. Ezért született meg az a megoldás (ld. BKIK és BKF együttműködését), amelynek mentén a szakirányú egyetemi oktatás 2 szemeszterének keretében a hallgatók gyakorlatot is szerezhetnek. A „jó eredmény”-t elért végzős hallgatók egyetemi diplomájuk mellé a BKIK „Minősített junior üzletviteli tanácsadó” szakmai rangfokozatát is megkapják. A tanácsadó szakmának a gyakorlott specialistákra is szüksége van. Ennek megoldása: a speciális tanácsadói területek szerinti posztgraduális képzés, a specializációkat képviselő tanácsadói szövetségek, szakmai irányultságú támogatásával. Így indult útjára a „Változás- és válságmenedzser” posztgraduális képzés is, amelynek egy része szintén a gyakorlatban zajlik. (Ebben az esetben a sikeresen végzettek a BKF oklevél mellé, a Változás- és Válságmenedzserek Országos Egyesületének szakmai minősítését is elnyerik!) A jelen munka az új kor igényei szerint alakuló képzési rendszer érdekességeire, felépítésnek speciális vonatkozásaira mutat rá.
SUMMARY
The Hungarian consulting industry has long been struggling with having itself recognised as a profession. Two new separate, however, similar sulutions for two different level of higher education of consuilting professonals have been developed to address this issue. There is one solution for the master’s degree tuition for entrance-level consultants, and the other is for the post-graduate education for practicing professionals. Both solutions place practice-oriented education in the heart of these three semester university courses. In both cases real field work „test projects” will have to be executed by the students. In the case of the master’s degree courses selected local consulting firms (organised by the Budapest Chamber of Commerce and Industry (BKIK), a stregic alliance of the College for Communication and Business (BKF) will provide and control the test projects. While the test projects of the post-graduate courses will be organised and supported by the competent consultancy associations responsible for specific consulting practice areas.
1. BEVEZETÉS….
A tanácsadó szakma több mint 10 éve kezdett el azzal foglalkozni, hogy a tanácsadási tevékenységet elfogadott szakma rangjára segítse, egy releváns felsőoktatási diplomát adó képzéssel is. 2009-ben, a Bolognai átalakulás mentén, a mester szak kereti között megoldódott az üzletviteli tanácsadók egyetemi képzése. Majd – a tanácsadó ipar hatalmas összefogásával, több mint 50 szerző részvételével – megszületett, és 2010-ben (az Akadémiai Kiadó gondozásában) kiadásra került a „Menedzsment tanácsadási kézikönyv” (Poór József szerk. 2010) harmadik, átdolgozott kiadása, amely irányadó szakmai minőséget képvisel.
A tanácsadást jól – csupán elméleti szinten – elsajátítani, gyakorlatilag lehetetlen! A tanácsadói praxis ui. problémamegoldó tudást feltételez. Ezért, a BKF, a megszokott felsőoktatási képzést úgy egészítette ki, amely lehetővé teszi, hogy a hallgatók valódi terepen, tanácsadói projektek keretében is gyakorolhassák, elsajátíthassák.
A tanácsadó szakmának, gyakorlott specialistákra is szüksége van. Ennek megoldására született meg – az egyes önálló tanácsadási területek szerint szervezendő – posztgraduális képzés koncepciója, amelynek keretében valósult meg, a „Változás- és válságmendzser” posztgraduális képzés is. Tapasztalatait és tanulságait szeretnénk itt bemutatni. A képzés megoldásában más, mint az eddig klasszikusan megszokott felsőoktatási posztgraduális képzések! Megítélésünk szerint, ez a jövő útja (nem csak a tanácsadói képzések tekintetében), ezért úgy véljük, hogy hasznos lehet tapasztalatainkat megosztanunk.
2. A SZAKMAI KOMPETENCIÁK ÉS MINŐSÍTÉSEK
2.1. Szakmai kompetenciák és kognitív sémák
Ha egy szakma képzési rendszerét jól akarjuk felépíteni, mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy minden szakmai tudásszintnek más– és- más a jellemzője. Továbbá, hogy az egyes szintek felkészülési fázisait, ill. azoknak a szigorú egymásra épülő sorrendjét, nem lehet „büntetlenül” sem felcserélni, sem kihagyni.
A kompetenciaszinteket általában – a kognitív sémák alapján – az alábbiak szerint rendszerezhetjük:
1. táblázat: Szakmai kompetenciák és kognitív sémák
Kognitív jellemzők | Kezdő szint | Haladó szint | Szakmai specialista | Mester |
sémák mennyisége | nehezen alkalmazza az általános sémákat | néha keveri a szakmai sémákat | a szakmai és a hétköznapi sémái különváltak | intuitív és kombinatív |
szakmai sémák szintje (db) | általános sémákat alkalmaz | 300-1000 | szakszerű (1000-5000) | „anyanyelvi” (50-100 ezer) |
tudatosság szintje | a fogalmakat nemigazán ismeri, nincs megfelelő, szakmai szókincse | a fogalmakat használja, de nehézkes a „dolgokat” a fogalmakkal beazonosítania | vitaképes, racionális (tudja, mit tud, és honnan) | analógiákat és modelleket használ, nem szekvenciálisan dolgozik (tudja mi a helyes megoldás, de „nem a „tanult” kombinációk szerint használja |
„érési idő” | – | 2-3 év | 6 év | 20 év |
(Forrás: Mérő László 2001)
2.2. Tanácsadói képzési lépcsők és szakmai minősítési kritériumok
Egy szakma képzési rendszerének kialakításakor érdemes figyelembe venni a fentieket. Ennek különösen nagy a jelentősége az olyan szakmák esetében, ahol az egyes szakmai helyzetek problémamegoldása differenciált, nem ismétlődő, rutinszerűen nem megoldható. Klasszikusan ilyen, például – a menedzsment tudományok területén – a vállalat vezetése (Noszkay 2006), az üzletviteli tanácsadás, stb., vagy pl. a mérnöki tevékenység területén a termelésirányítás, a terméktervezés, stb. Az üzletviteli tanácsadás képzési szintjeinek megtervezése is alapvetően a fenti általános modellt követi (a tanácsadói kompetenciák rangfokozatihoz igazítva az elsajátítás szintjeit). Így alakult ki az un. „Üzletviteli tanácsadók rangfokozatai”-nak „fa modellje” (részleteiben ld. Erdőhegyi Gábor 2001.)
Az egymástól függetlenül nagyon hasonló következtetésekre jutott kutatások eredményeként felvázolt tanácsadói „szakmai rangfokozatok” és „”képzési és minősítési szintek”, igen csak hasonlóak a Mérő-féle kompetencia fokozatokkal..
Ahhoz, hogy egy tanácsadó valóban eljuthasson a legmagasabb rangfokozati szintre – méghozzá súlyos szakmai hibák elkövetésének kockázata nélkül – nyilvánvalóan
a) nem hagyhatja ki az „alapok”-at (az alapismeretek megszerzését),
de emellé nélkülözhetetlen számára még
b) a megfelelő „gyakorlat” megszerzése , továbbá
c) az un. „érési idő” figyelembevétele is!
Ezen kívül, fontos azt is hangsúlyozni, hogy, az „igazi” minősítést az „élet”, a gyakorlati munkavégzés minősége, s a nyomán keletkező szakmai elfogadottság (a szakma, mint közösség) adhatja csupán. Ezek nem csak etikai kérdések a képzők részéről, de súlyos társadalmi felelősség vállalás is.
Nevezetesen az, hogy a résztvevő:
- egyfelől valódi és használható tudásra tehessen szert a képzésben (szakmai kompetenciáinak a saját, eddigi felkészültsége szerint aktuálisan lehetséges bővítéséhez);
- másfelől, hogy ezt a tudást képes legyen a gyakorlatban, a különféle problémák megoldásának során manifesztálni is. (Ez utóbbi miatt alapvető a valóságos terepen folytatható gyakorlat biztosításának lehetősége.)
S ezzel még nincs vége! A képzőnek – megítélésünk szerint – még az is a dolga hogy ne csak a gyakorlás lehetőségét, de annak minőségét éppúgy, mint a jelölt kognitív sémáinak és kompetenciáinak a gyarapodását is kontrollálja. Ezért nagyon fontos az adott szakmának a – hivatalos képviselőin keresztül történő – aktív részvétele. A jelen munka tárgyát képező „Változás- és válságmendzser” posztgraduális képzése esetében a Változás- és Válságmenedzserek Egyesületé”-nek (VOE), szerepvállalása is.
A továbbiakban – a „Változás- és válságmenedzser” posztgraduális képzés példáján keresztül – a fentiekben ismertetett kritériumok szerint történő képzés teljes megvalósulási modelljét mutatjuk be!
3. EGY HIVATÁSSZAKMA, AMELY A GYAKORLAT ÉS AZ ELMÉLET „PATIKAMÉRLEGÉN” EGYENSÚLYOZVA ÉPÍTI FEL PROFI ÖNMAGÁT
Ahhoz, hogy jobban megítélhető legyen a képzés, érdemes egy gondolat erejéig elidőzni a tanácsadói-, s azon belül a változás- és válságmenedzsment hivatás speciális jellegén.
A tanácsadó szakma művelése leginkább az orvosi hivatásgyakorláshoz hasonlítható. A válságmenedzser tevékenysége, pedig, egyenesen a sebész tevékenységével állítható párhuzamba! S, mint ahogy a sebész tévedése, alkalmatlansága könnyen egy ember életébe, úgy a válságmenedzseré, a cég „életébe” kerülhet. Ha belegondolunk, hogy egy-egy céghalál mekkora veszteség, s nem csak a tulajdonos, a nemzetgazdaság számára, de számos családot is érinthet, akkor máris nyilvánvaló, hogy nem mindegy az, hogy a cégek „sebészei” milyen minőségi színvonalon végzik a hivatásukat! (Nem véletlen, hogy az orvosi diploma megszerzése után, létezik egy, un. rezidensi képzési idő, és nem az azonnali praxisgyakorlás következik.)
Lássuk, hogy hogyan tesz eleget ezeknek a képzési elveknek és alaposságnak (mint igényeknek) a szóban forgó változás- és válságmenedzser képzés?! Ezt mutatja be az alábbi modell:
A véges lehetőségek okán, a fenti modellből csak néhány fontos elvet szeretnénk kiemelni:
A) A posztgraduális képzés kettős (elméleti és gyakorlati) jellegét a BKF és a VOE (mint a szakmát képviselő egyesület) együttműködési szerződése alapozza meg. Ebben a szerződésben nem csak az rögzített, hogy a képzésnek mindössze egy bizonyos része zajlik tanteremben, de az is, hogy
ad.1. az oktatóknak nem csak a vonatkozó elméletet jó ismerőnek kell lenniük, de a gyakorlat beható ismerőinek is (vagyis létező/működő tanácsadói praxisuk kell, hogy legyen);
ad.2. a sikeresen végzettek a posztgraduális képzés befejezését igazoló oklevél mellé megkapják a VOE szakmai minősítésének valamelyik fokozatát (kompetencia bizonyítványát) is.
Fontos hangsúlyozni, hogy – ennek a képzésnek a keretei között! – a nevezett két szervezet elismerő bizonyítványai egymástól el nem választhatók! Ez úgy értendő, hogy, nem kaphatja meg a posztgraduális képzési oklevelet az a hallgató, aki nem teljesítette megfelelően az utolsó szemeszterben zajló (96 órás) szakmai gyakorlatot. Ezt a szemesztert – szakmai szempontok alapján – már teljes egészében a VOE szervezi, irányítja, felügyeli, illetve jelöli ki a projekt helyét és milyenségét;
ad.3. a gyakorlatnak nem csak a létezése, de a minősége is alapvető fontosságú.
Ezért a VOE kettős szakmai támogatást épített be ebbe a konstrukcióba. Egyfelől, beiktatja a hallgató mindennapos munkáját vezető projektvezetőt (mentort, akinek a projekt team-je max. 4 fő hallgatóból állhat!), de emellett előírta az un. „szupervízori rendszer”-t is.
A szupervízor mind a projekt team tagok, mind a projektmenedzser munkáját támogatja, valamint szakmailag felügyeli. A szupervízor a tanácsadói szakma „mester” (esetleg „nagymester”) fokozatú, elismert és nagy tekintélyű szakembere, akinek személye garancia a gyakorlat során végzendő munka minőségre és szakszerűségre egyaránt. Így nem véletlen, hogy egyúttal ő a készülő szakdolgozatok instruktora is, sőt a gyakorlat legvégén ő minősíti majd a jelöltek „megfelelőségé”-t is.
B.) A hallgatók végzés utáni minőségi munkájának támogatása – a szakma egyfajta speciális „felelősségbiztosítása”
A válságmenedzseri tevékenységnek hatalmas kockázatai vannak az ügyfelek szempontjából. Ezt az ügyfél-kockázatot meghatványozza az, az eset, ha a munkát a változás- és válságmenedzser (és az ügyfél) nem szakszerűen végzik el!
Az ilyen jellegű kockázatos tevékenységekre szolgál, az un. „felelősségbiztosítás” intézménye. Mivel a hazai változás- és válságmenedzser szakemberek jövedelmi viszonyai ezt még nem engedik meg, ezt bevezetni egyelőre mi még nem tudjuk.
Ezért a profizmus megerősödését (a hivatásszakmává válást) a VOE azzal segíti, hogy a Változás- és válságmenedzser posztgraduális képzésben sikeresen végzett hallgatók munkájáért egy sajátos felelősséget vállal. Így, ezért és emiatt, a VOE „minősítési fokozatai”- nak hatalmas jelentősége mind szakmai, mind pedig piaci (ügyfél) szempontból!
IRODALOMJEGYZÉK
Erdőhegyi Gábor: TKMP – Tanácsadói képzési és minősítési program (BKIK Kézirat, 2002)
Menedzsment tanácsadási kézikönyv (szerk. Poór József) Akadémiai Kiadó 2010. ISBN 978 963 05 8944 4, HU ISSN 2010 – 6430
Mérő László (2001): Új észjárások. Tericum, Budapest
Noszkay Erzsébet (2006): Új utak, új módszertani megoldások a felsőoktatásban – O & TUMEN, a kompetenciaalapú képzés tudásmenedzselési módszere. In: Vezetéstudomány, ISSN 0133 – 0179 XXXVII./ 10. sz. 50-62. p.
1 Budapesti Kommunikációs – és Üzleti Főiskola (BKF) a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával (BKIK) szerződést kötött, amelynek értelmében 2 szemeszteren át a hallgatók gyakorlatot is szerezhetnek a Kamarához (TANOSZT) tartozó tanácsadói cégek projektjeiben. Így a mester szak diploma mellékleteként a „Minősített junior üzletviteli tanácsadó” szakmai rangfokozatát is megkapják a hallgatók.
2 Teszi ezt a következő módon: ha a végzettek közül valaki – saját tanácsadói cége által vállalt változás- és/vagy válságprojekt során – szakmai szempontból nehéz helyzetbe kerül, akkor a VOE tagjai összefogva kisegítik őt nehéz helyzetéből. De erre csak abban az egy esetben kerülhet sor, ha a végzett a legmagasabb minősítést szerezte meg. (Ui. ha valaki – noha a megszerzett minősítése erre nem jogosítja fel – mégis „önálló” változás- és/vagy válságmenedzselési projektbe fog bele, és abban hibázik, akkor a következményeket önmagának kell viselnie.)