ALAPSZABÁLY
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt
HATÁLYOS SZÖVEGE
A magyar gazdaságnak a megváltozott és folyamatosan változó feltételrendszere a gazdálkodó szervezetek életpályáját a korábbi évtizedekhez mérten erőteljesen módosította. A gazdálkodó szervezetek ilyen jellegű alkalmazkodóképességének és alkalmazkodásának irányítására kialakult egy szakmai (menedzser, szakértő, tanácsadó, oktató) csoport, amelynek tagjai közös céljuk elérése érdekében jelen irattal létrehozzák a VÁLTOZÁS- és VÁLSÁGMENEDZSEREK ORSZÁGOS EGYESÜLET (rövidített nevén: VOE) szervezetét.
- Általános rendelkezések
Az Egyesület nyitott, ahhoz bármely (magyar vagy külföldi) természetes vagy jogi személy – az Alapszabályban foglalt feltételek figyelembevételével – csatlakozhat, az Alapszabályban foglalt célok elérése érdekében tevékenykedhet, az Egyesület anyagi, szellemi lehetőségeit igénybe veheti.
- Az egyesület céljai
- Változás, csőd- és válsághelyzet kezelésének hazai és külföldi módszereinek elemzése, közös fellépés és eljárások kidolgozása.
- A Magyar gazdaság EU -n belüli versenyképességének, hatékonyságának, reorganizációjának támogatása.
- A vagyonkezelés eszközeinek, hatásának elemzése
- A változásmenedzser és válságkezelő szakma rendezett hazai működésének, jó hírnevének, elfogadtatásának, elismertségének megteremtése, fenntartása, fejlesztése.
- Rendszeres, jó kapcsolatok kialakítása a magyar gazdasági élet szereplőivel, a társszakmák képviseleti szerveivel, a sajtóval, a kormányzati tényezőkkel, a szakmához kapcsolódó hatóságokkal és egyéb szervezetekkel.
- Nemzetközi kapcsolatok felvétele, ápolása, fejlesztése, tapasztalatcserék elősegítése, ismeretanyag bővítése.
- Az Egyesület tagjai folyamatos szakmai továbbfejlődésének elősegítése, eseti szervezett oktatással, konferenciák megszervezésével.
- A tagok szakmai képviselete itthon és külföldön.
- Működésével hatékonyan támogassa a magyar gazdaság átalakulását, átalakulását, fejlődését.
- Az Egyesület székhelye
Az Egyesület székhelye: 1046 Budapest, Kiss Ernő u. 2.
Az Egyesület e-mail címe: info@valsagmenedzser.hu
Az Egyesület Magyarország területén működik.
Az Egyesület pecsétje kör alakú, szövege: Változás- és Válságmenedzserek Országos Egyesülete.
Az Egyesület jogi személy, országos egyesület
- Az egyesület feladatai, azok megvalósítását szolgáló eszközök
a) Ajánlások, irányelvek, módszertani javaslatok kidolgozása, a válsághelyzetek előrejelzésére, felismerésére és kezelésére vonatkozóan a hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján.
b) Információs rendszer, honlap működtetése, szakmai megbízási lehetőségek felkutatása, nyilvántartása és közvetítése a tagok számára.
c) A szakmai képzés és továbbképzés lehetőségeinek elősegítése.
d) A tagság által felhalmozott elméleti és gyakorlati ismeretek széleskörű megismertetése, előadások, vitaülések szervezése.
e) Ajánlások, javaslatok kialakítása a gazdasági szabályozás alakításakor.
f) Jogszabályok alkotását és módosítását kezdeményezi, véleményt nyilvánít a jogszabályok tervezeteiről, figyelemmel kíséri a jogalkalmazást, joggyakorlatot.
g) Pályázatok, tanulmányutak szervezése.
h) Szakmai névjegyzék működtetése. A szakmai névjegyzék részleteit az elnökség hagyja jóvá.
- Az egyesület gazdálkodása
5.1 Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Bevételeit a tagdíjak és az egyéb forrásokból származó pénzeszközök képezik.
5.2 Az Egyesület – céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében- vállalkozási tevékenységet is folytathat. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet az alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
5.3.Az Egyesület tartozásaiért a saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
5.4.Az Egyesület költségvetését az Elnökség terjeszti a Közgyűlés elé.
5.5.Az egyesület természetes személy tagjai 15.000,- Ft/év, jogi személyiségű tagjai 50.000,- Ft/év tagdíj fizetésére kötelesek, amelyet évente egy összegben a tárgyév március 31. napjáig kell teljesíteni. Az Egyesület tiszteletbeli tagjai tagdíjfizetésre nem kötelezettek. Az egyesület más természetes és jogi személyektől támogatást fogadhat el.
- Az egyesület tagjai
6.1.Egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek a Közgyűlés általi elfogadáséval keletkezik.
6.2 Az egyesület tagsága természetes és jogi személyiségű tagokból és tiszteletbeli tagokból áll.
6.3 A tagság feltételei:
- igazolható, az egyesület elnöksége által elismert változásmenedzseri, csőd-, válságkezelési, válság (csőd-) menedzseri tevékenység,
- legalább két természetes vagy jogi személy tag ajánlásával rendelkezik,
- elfogadja az egyesület Alapszabályát.
6.4A tag az egyesület közgyűlésén szavazati joggal bír. Tisztségre a természetes személy tag és a jogi személyiségű tag képviselője választható.
6.5 Az egyesület tagjai lehetnek:
1.) alapító tagok
2.) rendes tagok
3.) pártoló tagok
4.) tiszteletbeli tagok
1.) Alapító tagok, akik az Egyesület megalakulásakor az Egyesület indításához szükséges működési feltételeket biztosítják mind szellemi, mind konkrét anyagi támogatásukkal, az alapszabályt megvitatása és elfogadása után magukra nézve kötelezőnek tekintik. Megválasztják az Egyesület első Elnökségét.
Az alapító tagokra a rendes tagokra vonatkozó szabályok érvényesek.
2.) Rendes tagként bárki beléphet az Egyesületbe, aki, megfelel az egyesület alapszabályában meghatározott követelményeknek, az egyesület alapszabályát elfogadva ,annak céljaiért tevékeny közreműködést vállal. A tagfelvételi kérelmet az Elnökséghez kell benyújtani, és a kérelemről az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés a belépési kérelem benyújtást követő 30 (harminc) napon belül határoz.A tagsági jogviszony a belépési kérelem elfogadásának időpontjában kezdődik. A rendes tagokat egyenlő jogok illetik meg.
A rendes tag joga, hogy:
a) Az Egyesület közgyűlésén tanácskozási, indítványozási joggal részt vegyen; tisztségviselőt választhat és tisztségre választható, feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Szavazati jog csak az alapító tagot és a rendes tagot illeti meg.
b) Részt vegyen az Egyesület szervezeti, szakmai és tudományos életében, az állásfoglalások, határozatok kialakításában és végrehajtásában, illetve a Társaság egyéb tevékenységében.
c) Részt vegyen az Egyesület által rendezett tanfolyamokon , pályázatokon, kongresszusokon, konferenciákon, vitákban és más szakmai tudományos rendezvényeken, ezeken előadást tartson, véleményét elmondja.
d) Az Egyesület vezető szervei által meghatározott feltételek szerint igénybe vegye a Társaság szolgáltatásait, anyagi eszközeit, felszereléseit, berendezéseit.
e) Elősegíti az Egyesület célkitűzéseinek megvalósulását.
A rendes tag kötelezettsége, hogy:
a) A Társaság alapszabályának megfelelően tevékenykedjen, az alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek eleget tegyen.
b) A megállapított tagsági díjat minden év március 31-ig befizesse.
3.) A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. Költségvetési szerv nem lehet az egyesület pártoló tagja.
4.) Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az, aki, bár nem rendelkezik rendes tagsággal, az egyesület érdekében olyan jelentős tevékenységet fejt ki, amely érdemessé teszi a tiszteletbeli tagságra, amennyiben azt a közgyűlés jóváhagyja és azt az érintett elfogadja. A tiszteletbeli tagot az Elnökség javasolja tagfelvételre a közgyűlés számára. Ezen tagság megszűnik a róla történő lemondással, illetve ha azt a közgyűlés megvonja.
A különleges jogállású tagok (pártoló tag, tiszteletbeli tag) az egyesület szerveibe nem választhatnak és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt.
6.6. A tagok a tagsági jogaikat személyesen gyakorolhatják.
6.7 Az Egyesület tagja köteles eleget tenni az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek, és nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását.
6.8 A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
6.9 Amennyiben tag a tagdíjfizetési kötelezettségének az esedékességtől számított 6 hónapon belül nem tesz eleget, az Egyesület a mulasztó tag a tagsági jogviszonyát 30 napos felmondási idővel felmondhatja. A felmondás kérdésében a Közgyűlés határoz.
- A tagsági jogviszony megszűnése
7.1 A tagsági viszony megszűnik:
a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
7.2 Kilépéssel szűnik meg a tagsági jogviszony, ha a tag kilépési szándékáról az Elnökséget írásban tájékoztatja. A tagsági jogviszony a kilépési nyilatkozat kézhezvételének napján szűnik meg.
7.3 Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel, írásban felmondhatja. A felmondásról az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt.
7.4 Kizárással szűnik meg a tagsági jogviszony, ha a tag magatartásával, vagy tevékenységével a Társaság céljainak megvalósítását veszélyezteti. A kizárás tárgyában a Közgyűlés dönt.
A kizárás szándékáról a tagot az Elnökség a Tag kizárása tárgyában döntő Közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal –igazolható módon- írásban értesíti. Az értesítésben meg kell jelölni a kizárás okát, valamint tájékoztatni kell a tagot arról, hogy jogosult a Közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni, és akár írásban, akár szóban a védekezését, álláspontját előadni, azaz a tagnak biztosítani kell a védekezés lehetőségét, és őt személyesen is meg kell hallgatni.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
A kizáró határozatot a taggal közölni kell, azzal, hogy a kézhezvételtől számított 30 (harminc) napon belül – annak jogszabálysértő, vagy alapszabályba ütköző jellegére hivatkozással- keresettel a bíróságtól kérheti a határozat hatályon kívül helyezését.. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
- Jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai
8.1 A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra.
8.2 A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az Elnökség javaslatára a közgyűlés rendeli el.
8.3 A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke vagy az Egyesület egyik alelnöke, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.
8.4 A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát.
8.5 A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy az egyik alelnök köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.
8.6 A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását.
8.7 Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz.
8.8 A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként – fentieknek megfelelően – figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja.
8.9 A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell.
8.10 A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.
- Közgyűlés
A Közgyűlés az Egyesület döntéshozó szerve, legfőbb testületi szerve, mely a tagok összességéből áll.
A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik, összehívásáról az Elnökség gondoskodik. A Közgyűlést az Elnökség szükség esetén bármikor összehívhatja. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, valamint a tagság egyharmadának az ok és cél megjelölését tartalmazó indítványára az Elnökség köteles összehívni a Közgyűlést.
9.1 A közgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) nyílt szavazással megválasztja az Egyesület elnökét, alelnökét, főtitkárát, – azaz az Egyesület elnökségét- és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjait. Az időközben megválasztott tisztségviselő mandátuma a testület mandátumának lejártáig tart.
d) az éves költségvetés elfogadása, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentése alapján értékeli az Egyesület gazdálkodását.
e) megállapítja a tagdíj összegét és fizetésének időpontját.
f) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
i) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
j) a végelszámoló kijelölése.
k)A Közgyűlés dönthet az Egyesület működését érintő bármely kérdésben.
9.2 A közgyűlés határozathozatala:
Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.
9.3 A közgyűlést az Elnök – akadályoztatása esetén bármely elnökségi tag – írásban a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze. A közgyűlést elektronikus, vagy papír alapon kinyomtatott meghívóval, igazolható módon kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.
9.4 A meghívónak tartalmaznia kell
a) az Egyesület nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét;
d) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A közgyűlés összehívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is.
A meghiúsult közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább 3 napnak kell eltelnie.
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 8 napon belül a tagok és az Egyesület szervei z Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésére vonatkozó kérelmet az Elnökség, a kérelem beérkezését követően, legkésőbb a Közgyűlés időpontját megelőzően 5 (öt) nappal, írásban közli a tagokkal.
A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség jogosult dönteni, azzal, hogy amennyiben nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
9.5 Az Egyesület az ülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja.
9.6 Ha az Egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
9.7 Az Egyesület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
9.8 A közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az Egyesület az alelnök vezeti.
9.9 A közgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a felügyelőbizottsági tagok illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.
9.10 A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során, figyelmen kívül kell hagyni.
9.11 A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
9.12 A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.
9.13 A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti.
9.14. A közgyűlésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát.
9.15 Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az alelnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
9.16 Az 9.15 pont alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről határozni.
- Az elnökség
Az közgyűlések közötti időben az egyesület ügyvezető szerve az elnökség. Az elnökség 3 tagból – elnök, alelnök, főtitkár áll.
10.1. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentése alapján a Közgyűlésnek beszámolni.
10.2 Az Elnökség ülését az Elnök a napirendi pontok megjelölésével elektronikus, vagy papír alapon kinyomtatott meghívóval, igazolható módon hívja össze a meghívó kiküldését követő legalább 5. munkanapra. A meghívó tartalmazza:
- az ülés napirendjét
- az ülés helyét
- az ülés napját és idejét
10.3 Az Elnökség akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint a fele jelen van az ülésen. Határozatképtelenség esetén a megismételt ülést 15 (tizenöt) napon belüli újabb időpontra kell kitűzni, amely akkor határozatképes, ha azon az elnökség tagjainak több mint a fele jelen van Az Elnökség határozatait a jelenlévők egyhangú határozatával hozza meg. Az Elnökség a határozatait nyílt szavazással hozza.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
10.4 Az ülésen elhangzott javaslatokról és határozatokról jegyzőkönyvet kell készíteni.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
- az egyesület nevét és székhelyét,
- az ülés helyét, idejét, napirendjét,
- az ülés Elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítő nevét,
- a jelenlévők megnevezését;
- a napirendet;
- az ülésen lezajlott fontosabb eseményeket;
- az egyes határozatokat és az azokra leadott szavazatok számát, az ellenszavazatok és tartózkodások feltüntetésével.
Az ülésről készült jegyzőkönyvet az ülés Elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá, és az Elnökség által kijelölt, az ülésen jelen lévő elnökségi tag hitelesíti. Az ülés jegyzőkönyvét az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni elektronikus vagy postai úton az Elnökség valamennyi tagjának, illetve az érdekelt személyek részére.
10.5 Az elnökség, és tagjainak megbízatása a megválasztásuk napjától számított 2 (két) éves határozott időtartamra szól.
10.6 Az elnökséget az Egyesület tagjai közül kell megválasztani.
Az Elnökség tagjai:
10.6.1 Az Egyesület elnöke
Név: Prof. Dr. Noszkay Erzsébet
10.6..2 Az Egyesület alelnöke
Név: Láncz Gábor
10.6.3.: Az Egyesület főtitkára
Név: Szöllősy Ágnes
10.7.Az elnökség feladatai:
- a) összehívja a közgyűlést,
- b) irányítja és szervezi az egyesület folyamatos működését,
- c) gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról,
- d) irányítja és koordinálja az egyesület szervezeteinek együttműködését,
- e) kidolgozza és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság véleményének kikérése után a közgyűlés elé terjeszti az egyesület éves költségvetését és zárszámadását,
- f) közgyűlés elé terjeszti a tagfelvételi kérelmeket.
- g) dönt minden olyan, az egyesület működését érintő kérdésben, ami nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe.
h.)személyi kooptálás útján gondoskodik az érintett pozíció betöltéséről, az elnökségi munka folyamatossága érdekében;- abban az esetben, ha valamelyik elnökségi tag, elnök, főtitkár, a választási ciklus ideje alatt esetleg lemond tisztségéről. Az ily módon kialakított megbízotti pozíció a következő választási ciklus elejéig érvényes.
Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tartja. Az ülések összehívásáról és előkészítéséről a főtitkár gondoskodik.
- Az elnök
Az egyesület elnöke vezeti a közgyűlés és az elnökség üléseit, ellátja az egyesület képviseletét, az elnökség által rábízott feladatokat, aláírási jogkörrel rendelkezik. Irányítja és összehangolja az egyesület tevékenységét, szakmai munkáját.
Az elnököt akadályoztatása esetén, annak időtartamára a főtitkár, együttes akadályoztatásuk esetén az elnök által kijelölt elnökségi tag helyettesíti.
- Az egyesület főtitkára
a) jogosult az egyesület képviseletére, aláírási jogkörrel rendelkezik, az elnökség tagjaként részt vesz annak munkájában,
b) a közgyűlés és az elnökség határozatainak megfelelően szervezi a döntések végrehajtását, folyamatosan intézi az egyesület ügyeit,
c) beszámol az egyesület testületeinek az ügyek intézéséről,
d) kapcsolatot tart az egyesület szervezetei és külső személyek és szervek között,
e) az egyesület alkalmazottai fölött gyakorolja a munkáltatói jogokat. Amennyiben feladatait főállásban látja el, fölötte a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
f) utalványozza az egyesület kifizetéseit.
- Az Elnökség ügyvezetéssel kapcsolatos feladatai és az Elnökségre vonatkozó egyéb szabályok
13.1 Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
- A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság
A 3 tagú Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot az egyesület tagjai sorából a közgyűlés választja 2 év időtartamra. A Bizottság választását követő ülésen saját tagjai sorából megválasztja elnökét.
A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagja nem lehet tagja az elnökségnek.
A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az egyesület pénzügyi gazdálkodását, megvizsgálja az egyesület mérlegét és zárszámadását, a tag- és tagdíj-nyilvántartást, megállapításairól jelentést tesz a közgyűlésnek.
A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tevékenységéről jelentést tesz a közgyűlésnek. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság az üléseit szükség szerint tartja, de évenként két alkalommal össze kell hívni. A Bizottság összehívásáról a Bizottság elnöke gondoskodik.
A Bizottság határozatképes, ha a tagjainak több mint a fele jelen van az ülésen. Amennyiben a Bizottság nem határozatképes, ugyanazon a napra kitűzött megismételt ülést kell tartani, amely akkor határozatképes, ha azon a tagjainak több mint a fele jelen van.
A Bizottság a határozatait a jelen lévő tagok egyhangú határozatával hozza meg.
- Az Etikai Bizottság
Az Etikai Bizottság 3 főből áll, az elnököt a bizottság tagjai maguk közül választják. Az Etikai Bizottság feladata:
- etikai kérdésekben állásfoglalás kialakítása,
- az Etikai Kódex folyamatos karbantartása
- etikai vizsgálatok lefolytatása
A Bizottság határozatképes, ha a tagjainak több mint a fele jelen van az ülésen. Amennyiben a Bizottság nem határozatképes, ugyanazon a napra kitűzött megismételt ülést kell tartani, amely akkor határozatképes, ha azon a tagjainak több mint a fele jelen van.
A Bizottság a határozatait a jelen lévő tagok egyhangú határozatával hozza meg.
16 Összeférhetetlenségi szabályok
16.1 Vezető tisztségviselőkkel szembeni követelmények és kizáró okok:
a) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
b) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
c) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
d) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
e) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
- Az Egyesület képviselete és jegyzése
17.1 Az Egyesület az Elnök és a Főtitkár önállóan képviselik..
17.2 Az Egyesületet az Elnök és a Főtitkár önállóan jegyzik. Ennek megfelelően az Egyesület jegyzése akként történik, hogy az Egyesület kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott neve alá vagy fölé az Elnök, és a Főtitkár önállóan írják alá nevüket a hiteles aláírási címpéldánya, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintájuk szerint.
17.3 Bankszámla nyitása esetén a bankszámla feletti rendelkezéshez az Elnök vagy a Főtitkár önálló aláírása szükséges.
- A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése
18.1 Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
18.2 Az Egyesület tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
18.3 A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
18.4 Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
- Az egyesület megszűnése
19.1 Az Egyesület megszűnik, ha:
a) a legfőbb döntéshozó szerv a megszűnését megállapítja,
b.) a legfőbb szerv más egyesülettel való egyesülésről, vagy egyesületekre való szétválásról határoz
c) a bíróság feloszlatja,
d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését,
e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti
f.) az Egyesület megvalósította célját vagy a céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,
g) a tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,
19.2 A jogutód nélküli megszűnés esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Alapszabályban meghatározott, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.
19.3 A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az Alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az Alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadj, el vagy azt nem szerezheti meg.
- Az Egyesület tagjainak jegyzéke
20.1 Az Egyesület Elnöksége az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván.
20.2 Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt.
20.3 Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett.
20.4 A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály mellékleteként kell csatolni.
20.5 A tagjegyzék nem nyilvános. Az Elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról.
- Az egyesület felügyelete
21.1 Az egyesület működése felett az ügyészség a reá irányuló szabályok szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol.
21.2 Ha az egyesület olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételekhez köt, vagy egyébként szabályoz, a meghatározott tevékenység felett a hatóságilag illetékes állami szerv felügyeletet gyakorol.
- Záró rendelkezések
Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben foglaltak és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadók.
Az Alapszabályt az Egyesület Alakuló Gyűlése, 1992. november 18. napján tartott ülésén fogadta el, azt 1993-ban, 1997-ben, 2000-ben és 2002-ben, 2005-ben, 2007. május 11-én, 2009.06.06.-án, 2012. június 9-én, valamint a 2015.05.13-án, és 2015. 11. 12-én, valamint 2016. április 7-én tartott közgyűlése módosította, és a módosítások annak rendelkezései napjától léptek hatályba.
Budapest, 2016. április 7.
Prof. Dr. Noszkay Erzsébet Szöllősy Ágnes
Elnök Főtitkár
Alulírott, Prof. Dr. Noszkay Ezsébet Elnök igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.
Prof. Dr. Noszkay Erzsébet
Elnök