A VOE Szakmai Partnere volt a „Szellemi tulajdon – A láthatatlan vagyon” P&P Konferenciaközpont Konferenciáján…
A beszámolót írta: Prof. Dr. Noszkay Erzsébet VOE T.elnök
Rendkívül izgalmas és nagyon aktuális témát taglalt 21. jan. 21. P&P Konferenciaközpont Konferenciája. A téma aktualitását nem csak az adja, hogy a XXI. századra megfordultak a cégeknél fellelhető tőkearányok, hanem az is, hogy épp most a COVID-19 járvány idején nagyon is tisztán mutatkozott meg az, hogy aki a tudásvagyonát jól és gyorsan tudja mozgósítani, nagyobb eséllyel vészeli át a gazdaságra is kiható piaci – és működtetési fenyegetettségeket.
A konferencia első előadója, Pomázi Gyula (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke) meglepő számadatokkal demonstrálta a konferencia aktualitását:
Addig, amíg 1975 –ben a tárgyi eszközök (Tangible Assets) 83 % -ban képezte a cégek vagyonát, rá 40 évre (2015) ez az arány megfordult, és a most már cégek vagyonának 87 % -át képezik, az un. immateriális javak (Intangible Assets) képezik! Megdöbbentő ez rövid idő alatt lejátszódó fordulat!
Nem a véletlen, hogy a Konferencián Láncz Gábor ( a VOE előadója) előadásának meghatározó gondolati fókusza volt: „A XXI. században a menedzsmentjének legfőbb feladata a láthatatlan vagyonelemekkel való gazdálkodás, ezen tőkeelemeknek a gyarapítása.”
Miért is?! – fűzte tovább Láncz Gábor:”A fizikai eszközök önmagukban nem, azonban a vállalati láthatatlan vagyonelemek – és azok minősége – biztosítják a valódi hozzáadott érték termelést.”
Hiszen a gyors változások, de különösképp a válságok körülményei között, gyorsabban válnak értékvesztettekké a materiális eszközök (sőt, most pl. épp a járvány idején nem is biztos, hogy használni tudjuk, ld. pl. hotelek, éttermek, színházak, stb.). Míg a láthatatlan tudástőke tényezőket gyorsan dinamizálni, esetleg egymással kombinálni is tudhatjuk, – akár új lehetőségeket is megnyitva a cég fennmaradásához (pl. házhozszállítás az étterem konyhájából, stb.).
Persze ennek nyilvánvaló feltétele az is, hogy a vagyonnak ez az értékes eleme ne csak épp a tulajdonos(ok) fejében legyen, hanem a cég számára elérhető módon és formában.
Erről szólt a Konferencia, vagyis ne hagyjuk „homályba” maradni, a fejekben (sőt legtöbbször csak a tulajdonos fejében), lévő értékteremtő tudástényezőket feltérképezni, összegyűjteni, igyekezzünk azokat rögzíteni, átadható és megismételhető eljárásként, módszerként dokumentálni (intézményesíteni), sőt a cég mérlegében is kimutatni.
Külön hangsúlyt helyeztek a Konferencia előadói arra is, hogy persze a szellemi vagyon azon elemeit, amelyek a cég igen értékes/akár értékesíthető/ „termékeiként” születtek (találmányok, eljárások, módszerek, stb.), ha szükséges, akár a jog eszközeivel tegyük szellemi tulajdonként oltalom alá, jegyeztessük be (pl. szabadalom, szellemi alkotás, dizájn, védjegy, stb.) az erre hivatott intézményekbe is.
A szellemi tőketényezőkkel való gazdálkodás további rejtelmeiről, az innováció menedzselésének módjairól több izgalmas kérdés hangzott el, pl. Glósz Andrea és Kiss János József előadásában, a szellemi eszközök menedzsmentjéről Keresnyei János előadásában, a cégnév + domain + védjegy „kemény hármasáról” Dr. Łuszcz Viktor előadásában, míg a know-how-ról Molnár István előadásában, továbbá a jogi eljárások és védelmek kérdéseiről Dr. Csővári István és dr. Pál Roberta előadásai során.
Az izgalmas előadások mellé a résztvevők remek kettős lehetőséget is kaptak a Konferencia nagyon profi szervezőitől, egyfelől az előadókhoz névre szólóan kérdéseket tehettek fel, s nem csak az előadás alatt, hanem később is. Továbbá megkapták a résztvevők a Konferencia linkjét, aminek segítségével visszanézhették a teljes előadásanyagot, sőt a prezentációkat is letölthetik. Mindezen lehetőség egy héten át áll nyitva a részvevők számára.
