Szervezetfejlesztés – 2021
Itt az ideje a post-Covid tünetek orvoslásának!
PP Konferenciaközpont és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közös rendezésű konferenciája
Budapest, 2021. szeptember 16.
A beszámolót készítette: Kubovics Erzsébet a METU –VOE EMBA Turnaround menedzsment képzés hallgatója
- szeptember 16.-án egy rendkívül izgalmas konferencián vehettünk részt, ahol 14 előadó a mögöttünk álló több mint másfél évnek a magyar vállalkozásokra ható nehézségeit és lehetőségeit, valamint a szebb és sikeresebb jövő eléréséhez szükséges feladatokat elemezte.
A Változás- és Válságmenedzserek Országos Egyesületét Dr. Noszkay Erzsébet VOE tiszteletbeli elnök és Láncz Gábor VOE alelnök képviselték, akik igényes és pragmatikus előadásukkal tovább emelték a rendezvény színvonalát.
Dr. Noszkay Erzsébet a VOE tiszteletbeli elnöke „Újratervezés, ebben segítenek a válságmenedzselés nagymesterei” címmel tartott előadást, amelyben elmondta, hogy a pandémiás időszak bizonyos cégeknél kaotikus állapotokat idézett elő. Éppen ezért a résztvevőknek azt javasolta, hogy gondolkodjanak újratervezésben.
Azt is elmondta, hogy miért:
A járvány megtépázta a cégek többségét. Vannak ahol veszélybe kerültek a cégvezetők, mint pl. a turisztika, vendéglátás területén, de vannak olyanok is, akik előnyt tudtak kovácsolni belőle, mint pl. a digitalizáció területén működő cégek, vagy a fertőtlenítőszer gyártók-forgalmazók. Eljött az ideje a tudatos rendrakásnak. Meg kell teremteni azt a fajta rendet, amelyben biztonsággal tovább tudunk építkezni.
Noszkay Professzor Asszony beszélt arról a nagyon komoly kutatásáról, ami 2020 március elején kezdődött, és a mai napig is tart, és amiből komoly áttekintést nyert arról, hogy mi is történt a magyar KKV szektorba tartozó cégekkel a járvány eddigi időszaka alatt.
Megfigyelése szerint a legtöbb cég megpróbált előre menekülni. A tapasztalatai szerint mindez kedvezőtlenül hatott a hazai KKV-k többségének amúgy is hiányos intézményesítettségére. Ez fontos felismerésekhez vezetett. A cég működési hiányosságai nem okozhatnak akadályt abban, hogy mindenki tisztán lássa a jelent úgy, hogy közben a szemét a jövőre függeszti.
A kutatásból kiderült, hogy az előremenekülésen kívül egyéb tényezők is megtépázták a cégek rendszerjellegét.
Sokan ugyanis profilváltásra vagy profilbővítésre kényszerültek. Voltak, akiknél változtatni kellett a termelés logikáján, és kitört a digitalizációs láz.
A rendszerjelleg fellazulása a cégek működésében a szabályok, struktúrák, funkciók egymástól való elszakadását okozza. Ez a KKV szektor komoly gyengesége. A Professzor Asszony szerint nagyon fontos, hogy a cégek életében a vállalkozói funkciókat és az ezeket megtestesítő struktúrákat – mint hatáskör, hatalom, befolyás -, a menedzsment struktúrákhoz kell kötni. Ugyanis, ha ebből a sok cégnél sikeres kilábalásból szeretnének továbblépni, akkor a szervezeti rendszert és a menedzsment kompetenciákat összhangba kell hozni a vállalton belül.
Kihangsúlyozta, hogy erre nagyon fel kell hívnia a vállalkozások figyelmét.
A menedzsment kompetenciák közül kiemelte a tudás fontosságát, és megerősítette, hogy azok a cégek, akik a tudásba tudnak fektetni, nagyon jó lehetőségeket kapnak a továbbiakban. Elmondta, hogy tanácsadói tapasztalata során bebizonyosodott, hogy azok a munkatársak sokkal lojálisabbak a munkáltatójukhoz, akiknek tudását fejlesztik, és ennek megfelelő érdekes feladatokat kapnak.
És hogyan tudunk eljutni az újrastrukturálódás után ismét a normális működésbe? A konferencián jelenlévők ehhez is kaptak hasznos tanácsokat.
Első lépés a cég életciklusának meghatározása.
Ehhez fontos a folyamatok átvilágítása és a diagnózis.
Ezt követhetik a változási és megoldási javaslatok, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a továbblépés megfelelő legyen.
Az Elnök Asszony szerint napjainkban a változásmenedzsment, a válságra való preventív felkészülés lesz az egyik nagy kihívás. Ma már tisztán látjuk, hogy a vállalati történések nem egyediek. Együtt kell élnünk a fenyegetettségekkel, és mindig lesz valami, amire figyelnünk kell. Éppen ezért olyan működési alapokat kell kialakítani, ami a cégek hozzáadott értékének növelését támogatja. Ez pedig egy újfajta menedzsment szemléletet és gyakorlatot követel, ami a folyamatosságot úgy biztosítja, hogy közben a változásokra érzékenyen tud figyelni. Ez pedig az agilis módszerek és technikák egységbe szervezésével valósítható meg.
A gyorsan megújuló, agilisan működő cégek azok, akik az innovációban jeleskedni tudnak, ugyanakkor nincs innováció a belső folyamatok megújulása nélkül. Noszkay Professzor Asszony szerint ebben tudnak segíteni a válságmenedzselés nagymesterei.
Láncz Gábor „Vállalatfejlesztés a vállalat tudástőkéjén keresztül” című előadását egy roppantmód tanulságos esettanulmánnyal kezdte, amiben beszélt arról, hogy válságérzet esetén történő céges beruházások előtt milyen szempontokat kell mérlegelni.
Ezek a szempontok az alábbiak:
- Milyen lehet a vállalat jövedelmezősége az elkövetkező tíz évben?
- Szeretjük ugyan a megfogható dolgokat, de ezeket a bankok is szeretik.
- A beruházás kockázatokat rejt magában. Pl. új telephely építése esetén lesznek kollégák, akik nem követik a céget.
- A tőketörlesztés a következő tíz évben jelentősen korlátozza a cég lehetőségeit.
- A tárgyi eszközök csökkentik a vállalat rugalmasságát.
Válságérzet esetén érdemes minél nagyobb casht felhalmozni, ugyanis ez az egyetlen dolog, ami a cégnek rugalmasságot biztosít.
Az Alelnök Úr elmondása szerint a vállalatok könyv szerinti értéke és a piaci értéke között jelentős eltérés van. A hazai KKV-k esetében ezek között 2-3-szoros szorzó jellemző.
A vállalatok tőkeszerkezete két részből, látható és láthatatlan vagyonelemekből áll. A látható vagyonelemeket a pénzeszközök, a vevőállomány, a tárgyi eszközök és az immateriális javak képezik.
A láthatatlan vagyonelemek pedig a vevői kapcsolatok, a cég imázsa, a folyamatok minősége, a szervezetműködési megoldások, és a munkatársak kompetenciája, ami annyit jelent, hogy a munkatárs tudja, akarja és csinálja a feladatát.
A láthatatlan vagyonelemeket nevezhetjük a vállalat tudástőkéjének.
A piaci versenyelőnyt jelentő tényezőket a tudástőke elemei adják. A láthatatlan vagyonelemek minősége és az elemek közötti kohézió jelentik az igazi vállalati hozzáadott értéket.
A tudástőke is beruházásokat igényel.
Egy magyar vállalat három termelési tőkével dolgozik.
- Munkaerővel
- Tangible tőkével (mérleg eszközökkel)
- Tudástőkével.
Láncz Gábor az előadásában beszélt egy friss kutatás tapasztalatairól, amelynek során 381 ezer vállalat adatait dolgozták fel, és amely kutatásban ő maga is aktívan részt vett. A kutatótársaival együtt azt vizsgálták, hogy a fenti három termelési tényezőt az egyes vállalatok milyen arányban használják.
Kiderült, hogy egy átlagos magyar vállalatnál 60%-ban jelenik meg a bérköltség, 30%-ban a tudástőke, és 10%-ban a tárgyi eszközök költsége, vagyis az amortizáció.
Ezzel szemben a legsikeresebb vállaltoknál 50%-ra megnő a tudástőke alkalmazása.
Mindebből arra a következtetésre jutottak, hogy a legsikeresebb vállalatok a tudástőke felhalmozásának útján válnak hatékonnyá.
A tudástőke fejlesztése ma már elengedhetetlen.
A pandémia alatt is – a változás és válságmenedzsment folyamatokban az első lépés az operáció stabilizálása, és ezt követi az értékesítés újbóli felfuttatása. A fő folyamat azonban a láthatatlan vagyonelemek menedzselése.
A legfontosabb feladat pedig a munkatársak motiválása.
Válsághelyzetben a fő csapásirány tehát a tudástőke fejlesztése kell, hogy legyen.
Előadása végén az Alelnök Úr arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy bár a tudástőke láthatatlan és megragadhatatlan, noha valójában ez biztosítja a vállalati eredményeket. Ha a vállalatunkat fejleszteni akarjuk, akkor elsősorban ebbe a területbe kell befektetnünk, mert manapság csak így érhetünk el eredményeket.
A fentieken kívül még 12 színvonalas előadást láthattak-hallhattak a konferencia résztvevői. Közülük kiemelnék még néhányat:
Katona Melinda a Borealis Consulting ügyvezetője a transzformáció-menedzsment 5 alappilléréről tartott előadást, amelynek alapvető mozzanata: a jövő építés, vagyis a vízióra épített stratégia. Ez azonban csak akkor tud igazán jól működni, ha a szervezetnek van egy nagyon pontos navigációs rendszere, egy management-dashboard.
Szederkényi Zsolt az xFLOVER Group ügyvezetője és Jagodics Tamás a Cégmenedzser Szoftver Kft. ügyvezetője a vállalatirányítási rendszerek bevezetésének hasznosságáról tartottak előadást.
Szederkényi Zsolt szerint a jövőben olyan cégeket kell építenünk, ahol a munkatársak (beleértve önmagunkat is) „csereszabatosak”.
Kosztra Balázs a Concordia Kft. ügyvezető partnere a vezetők kiválasztásának nehézségeiről, az új vezető és a vállalati kultúra viszonyáról beszélt.
Szatmáriné Dr. Balogh Mária munka és szervezet szakpszichológus előadásában szintén a vezető és a szervezet egymásra hatását elemezte. Azt vizsgálta, hogyan hat a vezető személyisége a szervezeti kultúrára.
Összefoglalva: Ezen a nagyon tartalmas, magas színvonalú konferencián hasznos tanácsokat kaphattak a résztvevők a post-Covid helyzet üzleti kihívásainak megoldásához. Az előadók több szempontból vizsgálták a magyar KKV szektorban lévő cégek reakcióját a pandémia alatti változásokra, és számos eszközt adtak a negatív hatások kezeléséhez, és ezek jövőbeli kivédéséhez.
