Prof. Dr. Noszkay Erzsébet
Vállalati, vállalkozói válaszok, aktivitások a COVID-19 járvány fenyegető kihívásainak idején
Tanulmányismertető
Készítette: Kubovics Erzsébet a METU –VOE EMBA Turnaround menedzsment képzés hallgatója
A COVID 19 vírus 2019 decemberében óriás méretű meteoritként csapódott be a világunkba, hatalmas sebeket ejtve a világgazdaságban, az egészségügyben, és ezek következtében igen gyakran a családok, az egyének életében is. Ennek hatása hazánkat sem kerülte el. Sőt az Európai Unió tagjaként gyakori politikai és gazdasági konfliktushelyzeteket teremtett és teremt napjainkban is. Magyarország kormányának pragmatikus járványkezelési, gazdasági, kül – és belpolitikai programja ugyanis jellemzően nehezen elfogadható, sokszor inkább elfogadhatatlan az EU döntéshozói számára.
A szinte napi szinten zajló politikai harcok mellett a pandémia következtében kialakult világgazdasági válság, a határzárlatok, a minimálisra redukálódott légi, vízi, szárazföldi személy és áruszállítási lehetőségek, az alapanyaghiány, az emelkedő világpiaci alapanyagárak és szállítási költségek, a többszörösére növekedett szállítási idő, a kényszerű elszigetelődés, mind felforgatta a magyar vállalatok, vállalkozások életét.
Bekövetkezett egy mindeddig ismeretlen, viharos gyorsasággal romboló válsághelyzet.
A COVID 19 gazdasági hatásai szinte mindenkit érdekelnek és érintenek, akár gyártó, akár szállító, akár forgalmazó, szolgáltató, vagy végső soron fogyasztóként szerepel a rendszerben.
Ez adta az alapját Prof. Dr. Noszkay Erzsébet 2020. márciustól december végéig zajló kutatásának, aminek során azt vizsgálta, hogy a globális pandémiás hatások és a kormányintézkedések nyomán kialakuló nehéz helyzetekre hogyan reagálnak a magyar kis – és középvállalkozások.
A kutatás valójában egy olyan felmérés volt, amely gondosan összeállított – a téma szempontjából releváns kérdéssort tartalmazó, félig strukturált interjúk módszerével – 65 cég bevonásával készített esetfeldolgozásokra alapozott.
A COVID 19 gazdasági hatásait vizsgálni kell!
Éppen ezért a közelmúltban, ebben a témában számos, jellemzően pénzügyi adat alapú kutatás, és elemzés készült hazánkban.
A KSH honlapján a statisztikai adatok alapján pontos információkat találunk a 2019 teljes év és 2020 első negyedévének pénzügyi eredményeiről, a hazai gazdasági ágazatok egyes szektoraira bontva. Ebben az időszakban a számok néhány – elsősorban a szolgáltató szektorba tartozó szegmensen (mint csomagszállítás, internet, élelmiszer és vegyi áru kereskedelem) kívül – szinte mindenhol jelentős visszaesést mutatnak.
Ezek az adatok, és az egyéb kvantitatív módszerrel készült kutatások alapján közzétett elemzések több szempontból sem alkalmasak egzakt következtetések és hosszú távú gazdasági prognózis megalkotására. Egyrészt azért, mert csupán pillanatnyi adatokat közölnek, másrészt azért, mert nem adnak semmilyen információt az egyes gazdasági szereplőknek a pénzügyi visszaesésre adott válaszlépéséről, és annak kimeneteléről.
Noszkay Professzor Asszony tanulmánya egyedülálló a magyarországi viszonyokat vizsgáló kutatások alapján megjelent publikációk között. Közel egy éven át, vagyis széles időintervallumon belül vizsgálta a magyar KKV szektort. A 2020 március és december közötti időszakot gazdasági szempontból három szakaszra bontja:
Az első szakasz maga a sokkhatás.
A második szakasz a „háborús sokkhatásra válaszoló „hadműveleti” stratégiák.
A harmadik szakasz a stratégiák megvalósítása és/vagy újratervezése.
Az egyes szakaszokban a pandémia hullámainak hatására történt reakciókat, a vállalatok védekezési és túlélési stratégiáit, a szervezeti magatartásukban történt változásokat kutatta. Minden vállalkozó számára hasznos következtetésekre jutott arra vonatkozóan, hogy a komfortzónából kilépve, gyakran diszruptív innovációkkal hogyan lehet a vesztesnek tűnő piaci helyzetből előnyt és nyereséget kovácsolni.
A tanulmányban a laikusok számára is izgalmas esetpéldákat találhatunk, amelyek között olvashatunk például arról, hogy egyes generációváltásban érintett cégek üzletvitelébe hogyan kapcsolódtak be a digitalizáció világában jártas örökösök, unokák, és a túlélésért folytatott harcban hogyan erősödött meg a családon belüli kohézió.
Egy másik esetleírásban érdekes példát találhatunk arra, hogy egy egyéni vállalkozó magántaxis új nézőpontú megközelítéssel, a munkáját korlátozó rendelkezések hatására történt előremeneküléssel, hogyan nőtte ki magát kis logisztikai szolgáltató céggé, miközben a visszavonulási stratégiát választó sorstársai közül többen tönkrementek.
Találunk még rendkívül motiváló, példamutató esetleírásokat, amelyekben mikrovállalkozások teljes profilváltással, illetve a digitalizáció, a Social média lehetőségeinek kihasználásával menekültek meg az összeomlástól, és jutottak nagyobb bevételhez, mint annakelőtte.
Prof. Dr. Noszkay Erzsébet munkájának köszönhetően egy roppantmód hasznos és izgalmas tanulmányt kaptunk, ami több esetben igazolja, számos esetben pedig lerombolja a Covid 19 gazdasági hatásaira vonatkozó sztereotípiákat. Jó néhány követendő példát is bemutat arra vonatkozóan, hogy válsághelyzetben a megfelelő stratégiaválasztással és turnaround fordulatokkal, találékonysággal, innovációval, bátorsággal és tudatos szervezéssel a túlélésre törekvés a vártnál jóval nagyobb eredményhez vezethet.
Az ismertetőt a tanulmány összefoglalójából vett rövid idézettel fejezem be:
„A jelen tanulmány cégesetei is szinte mind azt bizonyítják, hogy egy nehéz helyzetben a túlélés nem mindig a legtőkeerősebb cégek „privilégiuma”, sokszor egy jó időben meghozott és jó ötletre alapozott innovatív megoldás jó esélyt kínálhat, akár egy piaci beszűkülés esetén is arra, hogy az illető cég felszálló ágba kerülhessen.”
Javaslom a tanulmány elolvasását mindazoknak, akik cégvezetőként vagy laikusként hiteles információkat szeretnének kapni a magyar kis és középvállalkozások pandémia – helyzetéről, és szívesen olvasnának a járvány következtében kialakult válsághelyzet esetén bizonyítottan működő vállalkozói stratégiákról.
A tanulmány teljes tartalma elérhető az alábbi linken:
