Vállalkozáskutatói és Elemzői Hálózat
„Kvalitatív módszerek a vállalkozáskutatásban”
online műhelybeszélgetés
2021. október 13.
A beszámolót készítette: Kubovics Erzsébet a METU –VOE EMBA Turnaround menedzsment képzés hallgatója
Szepesi Balázs és Virágh Enikő moderálásával a kvalitatív kutatási módszerek és a vállalkozáskutatás halmazainak metszetét „kutattuk”. Az alábbi kérdésekre kerestünk választ:
- A különböző kvalitatív módszereknek mi a helye és szerepe a vállalkozáskutatásban?
- Hogyan lehet ezeket a módszereket színvonalasan használni?
- Mire lenne szükség, hogy többet, jobban használjuk ezeket a módszereket?
A vitaindító előadók voltak:
Geambasu Réka ( Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár – KRTK Regionális Kutatások Intézete, Budapest)
Drótos György (központvezető, egyetemi docens, Családi Vállalatok Központ, BCE),
Mike Károly (tanszékvezető egyetemi docens, Közgazdaságtan és Statisztika Tanszék, ELTE ÁJK)
Geambasu Réka a félig strukturált interjúk és fókuszcsoportos interjúk során szerzett tapasztalatairól beszélt. Előadásának alapját a vállalkozó nők körében végzett kutatása adta. Elmondta, hogy a kutatásai során a kvalitatív kutatási módszert illetve annak eszköztárát nem tényfeltáró módszernek tekinti.
Három észrevételét osztotta meg velünk:
- A kvalitatív kutatásban a minta kialakítása nem olyan egyértelműen értetődő, mint a kvantitatív kutatás során.
- Az interpretációk az elmesélt történeteken keresztül tárhatók fel igazán, mert a tipikus kérdésekre az interjúalanyoknak kész narratíváik vannak, amelyek a társadalmi elvárásokhoz illeszkedő panelek.
- Megérdemelne egy külön kutatást az a kérdés, hogy hátrányban vannak-e a vállalkozók világában a nők.
A kutatása során szerzett tapasztalatai alapján arra jutott, hogy az egyénivel ellentétben a fókuszcsoportos interjú az a módszer, amelynek interperszonalitása felbátorította az interjúalanyokat arra, hogy a nehézségeikről is beszéljenek.
Drótos György az előadásában elmondta, hogy szerencsére egyre divatosabb a társadalomtudományi területeken a kvalitatív módszerekkel készült kutatások eredményeinek publikációja.
Azt elemezte, hogy a kutatási paradigmák és a kutatási módszertanok hogyan viszonyulnak egymáshoz.
Tapasztalatai alapján a kvalitatív módszerek alkalmazása könnyűnek tűnik, de valójában ezek kívánják meg a nagyobb felkészültséget. A hibák elferdíthetik a kutatási eredményeket. Hibázhatunk a mintaválasztásnál, az adatfelvételnél, a kérdésfeltevésnél, és leginkább az adatok elemzésénél. A módszertani problémák miatt a kvalitatív módszereket használó kutatók visszautasítási rátája is nagyobb a kvantitatívat használóknál.
Drótos György az előadása végén azt tanácsolta, hogy a kvalitatív kutatások előkészítése és feldolgozása során vegyük igénybe szociológusok, pszichológusok segítségét. Ezzel javíthatjuk a módszer minőségét is. Az interjúkat érdemes lehet kódolni, és szoftver segítségével feldolgozni. A legtöbb esetben ez megerősíti a kutatási eredményeket, azok terjesztésénél.
Mike Károly előadásában azokról a kutatási tapasztalatairól beszélt, amelyekben az esettanulmányok kiemelkedő szerepet játszottak. Kutatásaiban a vállalkozói szervezetek intézményrendszerét, formális és informális játékszabályait vizsgálja. Ezekben a kvalitatív módszereket az intézményrendszer vizsgálatához használja. Szerinte a kutatóknak az elmélet, a modellszerű gondolkodás és a kvalitatív esteket vizsgáló terepmunkán alapuló módszertan kombinálása jelent igazán nagy kihívást.
A kvalitatív módszerek egyik veszélye, hogy elveszünk az interpretációkban és a részletekben, miközben a kvantitatív módszerekkel, a modellszerű gondolkodással pedig éppen az a probléma, hogy nincsenek, illetve nincs tekintettel a részletekre.
Tapasztalatai szerint a robosztusabb, árnyaltabb állítások az esettanulmányok számának növelésével érhetők el.
Az interjúkra vonatkozóan elmondta, hogy az, hogy miket mondanak a megkérdezettek és miket kérdezünk, egy dolog, és az, amit tudományosan fel akarunk tárni, sokszor egy másik. Vannak tudományos fogalmaink, és ahogyan ezeket az interjúalanyok használják, az a tudományos jelentéstől eltér. Ilyen pl. a bizalom. Ezeknek a szavaknak a használatát érdemes mellőzni a kvalitatív kutatás során, mert „skatulyákba”, panelekbe terelhetik a válaszokat. Az ilyen fogalmak viszont gyakran analitikusan jobban megragadják azt, amiről beszélgetünk. Az interjúk során tehát kutatóként javasolt azt a fogalomrendszert használni, amit az interjúalanyok is használnak, és ezeket le kell fordítani a tudományos elmélet nyelvére.
Az előadásokból ebben a terjedelemben sajnos csak ízelítőt adhattam, a részetek azonban sokkal izgalmasabbak voltak, mivel kellő mélységben elemezték a témát, és a műhelybeszélgetés elején feltett kérdésekre három nézőpontból kaphattunk válaszokat. Az előadók pedig magas szintű felkészültségről tettek tanúbizonyságot.
