– 2022. máj. 19. P&P Konferenciáról ismertető
Összeállították a konferencia előadói:: Magyari Katinka Turnaround Manager Expert, – Varga Zsuzsanna Turnaround Manager Expert, VOE
A Változás- és Válságmenedzser szakma aktualitása:
a VOE segítségével bizonytalanságban is biztosan!
A Változás- és Válságmenedzserek Országos Egyesülete a hazai gazdasági élet szereplőin keresztül folyamatosan figyelemmel kíséri a gazdálkodó szektor alakulását, segít és utat mutat a szükséges helyzetekben. Az Egyesület a magyar cégek számára, a jelen Orosz-Ukrán háború hatásainak mérséklésére és az esetleges negatívumok kivédésére sürgős teendőket sorakoztatott fel, hasonlóan, mint az a pandémia által kiváltott helyzetben történt. Ezt megalapozandó, a VOE a 2022. év tavaszán, egy széleskörű felmérést végzett a hazai vállalati szektorban a háború hatásairól.
A PP Konferenciaközpont szervezésében 2022. május 19-én került megrendezésre az „Üzleti kockázat csúcsra járatva! Biztonságkeresés a fenyegetettségben” c. hibrid konferencia, melyen a VOE tagjaként, meghívott előadóként képviseltük a Változás- és Válságmenedzserek Országos Egyesületét. A VOE több éve szakmai partnere e kiváló színvonalú rendezvénynek, melyet az Egyesületben felhalmozódott üzleti tudás és tapasztalat, a gazdasági szektor meghatározó szereplőivel való szoros kapcsolat, és a magas színvonalú szakmai munka alapozott meg.
„Az Orosz-Ukrán háború gazdasági hatásai a magyar cégvilágban. A VOE felmérésének eredményei, konklúziók.” című előadásunkban az Egyesület felmérésének részletes, több ágazatot, régiót, piaci orientációt felölelő, és különböző tulajdonformájú, árbevételű, és az eltérő foglalkoztatotti létszámú gazdálkodókra is kiterjedő, online kutatás eredményeit mutattuk be, amelyet több konkrét vállalati eset-példával támasztottunk alá a praxisunkból. Bemutattunk egy irodaszék gyártó céget, amely főként alapanyag drágulással és logisztikai problémákkal küzdött, egy ipari hőcserélőket gyártó társaságot, ahol ismét minőségi és mennyiség munkaerőhiány jelent meg. Egy EU-ból importáló autókereskedő céget és egy filmgyártó vállalatot, amelyekben az árfolyam emelkedése okozott jelentős problémát, egy a turizmus szektorban működő vállalkozást, ahol fő probléma a kapacitáskihasználtság volt. Legnagyobb negatív hatást egy dél-alföldi mezőgazdasági cég élt meg, ahol az üzemanyagárak emelkedése, a műtrágya-, növényvédőszer- és a munkaerőhiány mellett, a magas energiaárak negatív hatásai és logisztikai gondok is megjelentek. A tanácsadási munkánk során minden cég esetében – a METU EMBA Turnaround Manager képzésén tanultakra alapozva -, sikeresen tudtuk kezelni a cégek problémáit.
Előadásunk során a Reál gazdasági kockázatok, a Pénzügyi kockázatok és a Humán gazdasági kockázatok számba vételét követően, ezek negatív hatásainak mérséklésére is több konkrét megoldási javaslatot mutattunk be. A háború gazdasági következményei miatt, évekre meg fog változni az életünk, ezért a fenn- és megmaradásért mielőbb tennünk kell. A tegnapi rutinok, amelyek alapján működtünk, vezettük és fejlesztettük a cégeket, a háború hatására más értelmet nyertek. A jelen helyzet a 2008-as gazdasági válságnál is nagyobb kihívások elé állítják a vállalkozásokat, mert fel kell készülnünk reál-gazdasági kockázatként a nyersanyag- és élelmiszerhiányra, ezek árainak emelkedésére, az ellátási láncok és a globális logisztikai rendszerek összeesésére, egyes iparágak leállására, melyek bizonytalan beszállítói kapcsolatokat eredményezhetnek. Az inszolvens és inaktív vevők megjelenése mellett számítanunk kell egyes kereskedelmi kapcsolatok megszakadására is. Pénzügyi kockázatot jelent a Jegybanki alapkamat emelkedése, a kedvező hitelforrások megszűnése, a forintárfolyam gyengülése, a növekvő infláció és az ebből adódó bizonytalanság emelkedés, a magas kamatszintek és a folyamatosan növekvő beruházási költségek is. A beláthatatlan mértékben emelkedő költségnövekedés mellett a minőségi és fizetőképes, egyben fizetni is akaró megrendelők számának csökkenése a cégek eredményes gazdálkodásában indukál veszélyt. Humán kockázatot okoz a kapacitásigény csökkenés, mely kihasználatlan munkaerőforrást eredményezhet, a korábban is fennálló minőségi és mennyiségi munkaerőhiány emelkedés, és a kötelező vagy a fluktuáció-csökkentésekért történő bérnövekedés, mely szintén a vállalat ráfordításait növeli.
Megoldási javaslatainkban többek között kitértünk az árazási modellek gyökeres megváltoztatása, az új árazási stratégia kidolgozására, az új alternatív beszállítói források és megrendelői lehetőségek feltérképezésére, a portfóliók újra-kalibrálására és újra-pozicionálására, a helyettesítő termékek bevezetésére, az egyedi vevőértékelés szükségességére és a belső költségcsökkentés fontosságára is. Fontosnak tartjuk a céges külső források pl. hitelek összetételének és lejáratának optimalizálását, konkrét árfolyam stratégia kidolgozását, de kiemelten fontos a havi – heti cash flow és support tervezés és ezek folyamatos monitoringozása is. Mivel a korábban meghatározott hosszabb távú vállalati stratégiai- és a rövid távú operatív terveket a realizált tények – a jelen helyzet hatására – több esetben nem igazolnak, mindenképpen fontosnak tartjuk a cég jelenlegi helyzetének felmérését, egy „rapid” diagnosztizálás keretében, s erre építve a tervek mielőbbi aktualizálását.
De ezt hogy tudják megvalósítani a vállalatok? Mivel a döntéshozóknak különösen fontos a gyakorlatba azonnal adoptálható tudás, így előadásunk végén egy olyan empirikus módszerünket ismertettünk, melyet munkáink során alkalmazva, a jelen helyzetben is már kedvező változást hoztak a gazdálkodók életében. Ennek főbb lépései:
- Diagnosztika → A háború hatásainak vizsgálata – kockázatok konkrét azonosítása, lehetséges veszélyek, lehetőségek: Bevételek, Kiadások / költségek / ráfordítások, Eredmény-kalkuláció / érzékenységvizsgálat / kockázatelemzés, Likviditás, Készletek, Hitelek és külső források, Működési folyamatok, HR és a Cégvagyon tárgykörökben.
- Elemzés → Alternatív forgatókönyvek kidolgozása: Területi, tartalmi és időbeli hatás-fókusszal; reális, optimista és pesszimista szempontból is.
- Akcióterv → részletes, pontos, megvalósítható intézkedési terv meghatározása: Eisenhower mátrix: fontos/sürgős feladatok csoportosítása; Beavatkozási pontok meghatározása; ‚quick win” megoldások.
- Kontrolling rendszer létrehozása → folyamatos monitoring: Kontrolling (célok / tervek / tények / kontroll); Bevétel / költség / cash-flow monitoring.
A PP Konferencia további részében, magasan felkészült előadók osztották meg tapasztalataikat, adták át a legfrissebb ismereteket a saját szakterületükön, mellyel hasznos, az üzletmenetbe szintén azonnal beépíthető tudás birtokába juthattak a résztvevők.
Papp Tibor, az Irisz Office Zrt. vezérigazgatója ismertette, hogy milyen módszerekkel lehet a cégvagyont megóvni a kockázatoktól, e mellett több biztonságos adózási és pénzügyi előnyökkel járó, költséghatékony megoldást is ismertetett, és bemutatta, hogy több cég, miért jelenthet nagyobb biztonságot. Krausz Zoltán vállalatépítési szakértő előadásában az „Önjáró” cég mibenlétéről és működéséről adott útmutatást, mely nagyon hasznos lehet a cégek számára, hiszen nem az a cég él túl, amelyik a legerősebb, hanem amelyik a legjobban alkalmazkodik. Fekete Attila vezető ISMS auditor az üzleti kockázatok hátterében lévő, vagy éppen azokból keletkező informatikai kockázatok kezeléséről beszélt. Doszpod Dénes a RiGoCon Kft. ügyvezetője a Kockázatmenedzsment és a cég-biztonság összefüggéséről tartott előadását követően Kovács Krisztián ügyvéd a szerződések tartalmának fontosságáról és a tartozások gyors behajtásának jogi megoldási módjairól adott elő.
Csővári István ügyvéd, az eseti bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban bemutatta, hogy milyen előnyök vannak a vagyon ez irányú védelmében és ennek milyen pozitív adózási hatásai is lehetnek. A két utolsó előadás a vállalatok belső megfelelő működésének fontosságára hívta fel a figyelmet a jelen veszélyes időkben, Katona Melinda a Borealis Consulting Kft. ügyvezetője a jövő-biztosság és az alkalmazkodóképesség növelési lehetőségeiről, míg Borbély László szervezetfejlesztő, üzleti coach, a Döntés – kockázat – ember összefüggéseiről, a szervezet belső védelmének hangsúlyáról tartott előadást.
A nagyon hasznos szakmai nap Networking programmal zárult.
A PP konferencián elhangzottak is sajnos igazolták, hogy az eddig biztonságosnak, kiszámíthatónak tűnt világ felborult. Nehéz időkben csak úgy lehet talpon maradni, ha felkészült kősziklaként álljuk a sarat. Az igazi kockázat nem egy adott szektor vagy egy adott értéklánc leállása, hanem annak a lehetősége, hogy ezek a leállások összekapcsolódnak egy globális világban és így mélyebb, rendszerszintű problémákhoz vezethetnek, melyek minden gazdálkodóra hatással vannak. Ezért észnél kell lenni, kerülni a kockázatos döntéseket és figyelmünket a belső erőforrásaink fejlesztésére, racionalizálására és optimalizálására kell fordítani, a kívülről érkező hatások, a külső veszélyek és lehetőségek figyelemmel kísérése mellett.
Mi várható a háború befejezése után? Gyors újrakezdés? Lassú regenerálódás? Netán lefagyás? Előbb vagy utóbb a jelen kieső piacokra vissza kell térni, mely hatalmas versenyt fog eredményezni, s ez lehetőséget is teremt a gazdálkodók számára. Erre azonban időben, már előre fel kell készülni, mert ehhez egy biztonságos és reziliens vállalati működés előfeltétel.
A bizonytalanságban mi az, ami biztos? A VOE!
Mert a döntéshozók a nehéz időkben is biztosan számíthatnak arra, hogy a Változás- és Válságmenedzserek Országos Egyesülete közreműködésével gyors segítséget kaphatnak a túléléshez, a talpra álláshoz, az azonnali és a jó-irányú döntéseik meghozatalához, a stabil és biztonságos működéshez, mely a jelenlegi és jövőbeli sikerek záloga.
